Bevezetésképpen...
Talán némi bevezetéssel kellene kezdenem, hogyan is adtam én a fejem erre, hogy majd' 3 hetes sátras túrába fogjak.
Azt hiszem mondhatom hogy nem vagyok nagyon kezdő túrázó, havonta átlag 3-4-szer biztos megyek. OKT kész, DDK is szinte, pár éve az lett a mániám hogy kishazánk összes jelzett útját szeretném végigjárni.
Így futottam bele a Szent Márton zarándokútba (mondhatjuk hogy így kezdtem zarándokolni), az itthoni részeit ennek is már szinte teljesen bejártam, de ezt még főleg 1-3 napos túrákkal. Természetesen a spanyolországi Caminóról még jóval ezelőtt hallottam, de ezzel is úgy voltam egyébként mint a kéktúrával, hogy amikor legelőször hallottam róla akkor még egyáltalán nem mertem abba belegondolni, hogy akár én is végigjárhatom.. Szóval ez is egy hosszan "érő" folyamat volt..
És ebben a hosszú folyamatban egyszercsak elértem oda, hogy hamarost átrobog rajtam az 50. év. Éreztem hogy valami nagyszabású dolgot kellene csinálni, valami hosszabb túrát amire mindig fogok emlékezni. De azt is tudtam előre hogy ténylegesen a napján majd nagyjából ünnepelni se lehet, mert épp egy német cserediák lesz nálunk. Emiatt végül túl nagy erőket nem is fektettem a szervezésbe, viszont akkor jött váratlanul az Univerzum!
És feldobott egy olyan FB posztot, hogy valaki itthonról indulva menne Santiagóba, és útitársat vagy legalább segítséget keres pl. szállásokkal kapcsolatban.
Elkezdtem guglizni, még csak a kíváncsiság hajtott, mert azt sem tudtam van-e itthonról "hivatalos" útvonal, azt tudtam már hogy Spanyolországban is több útvonal van és amit az átlagember "A" Caminónak nevez az a francia út, meg azt is tudtam hogy itthon van a Húngaro, de ennyi. Hogy a kettő között mi lehet? Na azt még nem..
Belemélyedve a keresésbe szépen gyűltek a GPS trackek, amiből kiderült hogy az osztrák rész (Jakobsweg) hossza 840 km, svájci (Via Jacobi) 450 km, francia rész hossza Le Puyig (Via Gebennensis) 340 km, onnan SJPP-ig (Via Podiensis) 740 km. Így hogy a megfelelő elnevezésüket is tudtam, végre találtam szállásokat is amit elküldtem ennek az illetőnek, váltottunk néhány üzenetet, mikor egyszercsak feltette a kérdést: nekem milyen időpont lenne jó az indulásra? Magamban jót nevettem és már majdnem megírtam neki hogy hja én nem, nem most, csak majd egyszer a jövőben, csak bakancslistás és azért érdekel, kicsit álmodoztam úgymond, mikor belémhasított, hogy úristen, hát nem ezt kerestem? A nagyszabású dolgot?
Bár azt azért rögtön tudtam, hogy (sajnos) nem az egész útra fogok csatlakozni, de jópár hétre azért igen. Szóval ez most nem egy olyan zarándoklat lesz ahol az út végén ott a célba érés katarzisa, de az otthoni mókuskerékből kiszakadás katarzisa azért remélhetőleg meglesz, meg egy kicsit azt is vártam ettől az úttól, azt az érzést hogy része lehetek útitársunk nagy vállalkozásának. Ebben aztán csalatkoznom kellett de ne szaladjunk nagyon előre :-)
Munkahelyen az első körös "tárgyalások" csak 2 hét szabiról szóltak július végétől, iszonyú meló és kuncsorgások árán sikerült feltornászni 3 hétre. Addig legalább a nagyfiam is el tudta dönteni mit akar: jön velem, mégsem jön velem, na jó mégis jön velem.
Szerintem jól döntött, neki is egy ikonikus évjárata volt idén: a 18.
Így alakult ki (útitársunk indulási idejéből meg a szabim kezdetéből és hosszából), hogy akkor Svájc lenne a célpont, a Via Jacobi.
A vonatról Feldkirchnél lehet leszállni, ami egy faluval van arrébb mint az osztrák Jakobsweg voralbergi részének a vége (Rankweil) Ez azért is jó, mert van egy másik bakancslistás tervem, az osztrák Zentralalpenweg végigjárása aminek túlsó vége szintén Feldkirchben van. Az innenső vége pedig Hainburg, ami 5 km-re van Wolfsthaltól ahol a Húngaro végződik, ami pedig 10 km-re van Pozsonytól ahol meg a már említett Szent Márton zarándokút végződik jelenleg. Szóval több alternatíva is lesz, hogy lábaim nyomát majd egyszer a későbbiekben összekössem Magyarországról egészen Svájc túlsó végéig, vagy akár tovább.
Ilyen ez az Univerzum, így kitalálta nekem! :-)
Mielőtt kimondtam a végleges igent, azért felmerült pár kérdés. Hogy pl. fogom-e bírni? Hát a Kárpátokban voltam már többször sátorral, igaz max. csak egy hetet, de ott egy hétig nem volt település, egy hétnyi kaját is vittünk és ment.
Na és nem fogom-e unni? Jó kérdés, azt tudtam hogy kb. a 3. napon kezdődik a mélypont és ha az első hetet kihúzza az ember akkor utána nyert ügye van, ennek az útnak meg olyan a struktúrája, hogy Feldkirchtől 2 nap csak "bevezető" az Appenzeller Weg-en mire elérjük a "főútvonalat", onnan az első tóig tartó 2 nap szintén nevezhető egyfajta bevezetőnek mert a fő attrakciók majd onnan jönnek, szóval mire kezdené az ember unni mindig jön valami új, mindig lesz kb. 2 napnyira előre valami mérföldkő, szóval bíztam benne hogy nem fog csökkenni a motivációm.
Miután ezeket megnyugtatóan végiggondoltam, kimondtam a boldogító igent :-)
Megbeszéltük a napi távokat, hogy olyan 25 km-re kellene tervezni, ennek megfelelően csináltam egy vázlatos útitervet a fellelt szálláshelyek illetve kempingek alapján. Azt beszéltük hogy 2-3 naponta azért jó lenne olyan helyen aludni ahol van némi infrastruktúra (konnektor, zuhany, uram bocsá' ágy :-) de ha adódik lehetőség nomádkodásra, az is jöhet.
Ezt a vázlatos tervet készítgetve azért hamar kiderült, hogy a kempingek nem túl sűrű eloszlása illetve az esetleges még megfizethető árkategóriába eső szálláshelyek elhelyezkedése (jobban mondva ezeknek a szinte nem léte) miatt ez a vázlatos terv kb. a végleges terv is lesz.. Svájcban ugyanis szinte nincsenek hagyományos értelemben vett zarándokszállások, tehát olcsó "tömegszállások". Ami van is egy-két ilyen jellegű szállás pl. kolostorokban, az sem olcsó, 50 franknál kezdődnek. A frank meg az euró kb. pariban van, 50 az hol van a spanyol 5-15 eurós áraktól?
Azért biztos ami biztos alapon nálunk volt a teljes szálláslista, meg volt még egy olyan papírkám amin minden település amin áthaladtunk rajta volt az előzőtől való távolságadattal, illetve boltokkal és nyitvatartásaikkal.
Ez persze mind az internetről származott, szóval nem nagy találmány, de egyrészt nem tudtuk mennyire lesz vagy nem lesz netünk, meg ha hirtelen kell akkor csak ott van kéznél, nem kell semmit keresgetni..
Itt a lap tetején levő képről egyébként kisilabizálható ennek a zarándoklatnak a hatalmassága, mármint annak aki Budapestről indul Santiagóba: a kagyló tetejétől balra a culturel européen En 1999 felirat alatt kezdődik egy piros vonal, az ott Budapest. Onnan aztán Bécs, Salzburg, Innsbruck, aztán jön bézs háttérrel a svájci rész ami nekünk 3 hét volt, aztán Genftől Lyon alatt Le Puy, onnan pedig a spanyol határt megcélozva mondjuk a francia úton Santiago de Compostela.
Hogy őszinte legyek, ehhez az egész hatalmas úthoz képest a mi kis bézs hátterű 3 hetünk az nevetséges, dehát ennyi adatott, majd egyszer talán folytatom, ha az Univerzum is úgy gondolja..
Néhány hasznos link:
https://schweizmobil.ch/de/wanderland/route-4
https://camino-europe.eu/de/eu/switzerland/data/acc-list-ch/
https://www.pilgern.ch/links/herbergen-unterkuenfte/
https://www.jakobswege-europa.de/wege/
Még annyit idebiggyesztenék, hogy eredendően nem szándékoztam blogot írni, de már az első gyaloglós napon annyira magával ragadtak az élmények, hogy mégis úgy éreztem, muszáj..
És így utólag: jól is tettem, mert hazaérve ahogy kettőnk fényképeit összerendezgettem, kiválogattam, a vázlatos irományt összenéztem a térképpel és egybekalapáltam, na valahogy akkor állt bennem össze egésszé.
Jó olvasgatást kívánok!
